Sajgó Szabolcs jezsuita atyának, a Párbeszéd Háza igazgatójának legújabb, hatodik kötete meztelen Isten címmel jelent meg. Sándor Ilona írása ezeknek az új verseknek a tükrében elemzi a pap-költő költészetét.
Másik tevékenységi területem az irodalomszervezés volt. Abban a nagy kiterjedésű Kanadában a lakosok, (hát még a magyar írók!) nagy elszigeteltségben éltünk. Kanadát a magánosság országának nevezik maguk a kanadaiak: az angol nyelvű és a frankofon népek magánosságának.
Pintér László életében több világot járt be és feltehetően még többet kell bejárnia, mert mint egyik kötete címe is mondja: Megállni nem lehet, de két verseskötete is tanusítja: sohasem tévedt el. A britkolumbiai erdők vad útvesztőiben térképek és egy zsebben hordott iránytű kalauzolta, míg a városok vadonjaiban a lelkében őrzött tájképek s a már gyerekkorában, ezeréves falusi bölcsességektől edzett s a becsület csillagára irányított belső iránytűje, amitől sohasem vált meg.
Korábbi esszéimben beszámoltam a kanadai magyar irodalom számos témájáról: a költészet és széppróza modern törekvéseiről, irodalmunk két (magyar és angol nyelvű) dimeziójáról, költészetünk nemzedékbeli tagozódásáról, az angol nyelvű regényirodalomról és a kanadai magyar memoárirodalomról. Az alábbiakban vizsgáljuk meg a kanadai magyar költészetet stílusirányzati és tárgyi szempontból, s vizsgáljuk meg a kanadai környezetbeli hatásokat a költészetre.
Ha van a kanadai magyar irodalomnak olyan művésze, aki magában tudja megtestesíteni azt a rettenetes évszázadot, ami szülte, annak minden véres, borzalmas tragédiájával, talajvesztésével, irányvesztésével, kiszolgáltatott magányával, emberi lénye újból és újból való megalázásával – senki se tudja betölteni ezt a szerepet úgy, mint Fáy Ferenc.
Zend Róbert meghökkentően szellemes szókimondásával és leleményesen formaújító ötletességével egy különleges helyet vájt ki magának a kanadai magyar irodalom talajában. A rendkívüli sokoldalúság jellemezte őt; szeretett kipróbálni új formákat és kísérletezni új műfajokkal.