Kanadai Magyar Írószövetség

RÓLUNK.

E-Mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
Telefon: 416-897-7368

A Kanadai Magyar Írószövetség története több mint ötven évvel ezelőtt kezdődött Ottawában. Az Írószövetség 2018-ban Torontóban új erőre kapott, és több mint húsz év szünet után új, az ötven éves jubileumot ünneplő antológiával jelentkezett Határtalanul Magyar címmel. A következő évben Magyarnak maradni címmel jelent meg az újabb antológia 37 szerző írásaival és kanadai magyar képzőművészek alkotásaival. Az Írószövetség könyvsorozatában ezidáig kiadásra került még Veszely Ferenc hiánypótló tanulmánykötete a kanadai magyar irodalomról és Baráth Anna költő válogatott írásainak gyűjteménye. A kötetek és az Írószövetség honlapja a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jöttek létre.

Az alábbiakban a Kanadai Magyar Írószövetség hőskoráról olvashatnak az egyik alapító, Miska János tollából.

Részlet MISKA JÁNOS Számadás című írásából

Mint írók - írtunk, írogattunk, de hangunk alig hallatszott túl a város határán. 1968-ban kezdeményezésemre az Ottawához közeli házunkban megalakítottuk a Kanadai Magyar Írók Körét. Kiss Ödön Kingstonból lett a titkár, Németh Ernő a pénztáros, én az elnök. Ernő bácsi pozíciója volt a legkönnyebb, mert egy árva fillérje nem volt a Körnek. Pragmatikus célja az volt, hogy kapcsolatot teremtsünk az írók és költők között, s hogy fórumot biztosítsunk műveink publikálására. Akkor nem is sejtettük, hogy milyen vízválasztó szerepe volt a Körnek. Az írók lelkesen csatlakoztak, küldték kézirataikat közlésre a készülő antológiába Winnipegből, Montreálból, Londonból, Kingstonból, Torontóból. Mint elnök, magamra vállaltam az évenként megjelenő antológiasorozat szerkesztését is. Körlevelekkel tartottam a kapcsolatot a tagokkal, ismertettem bennük a hazai és kanadai irodalmi eseményeket, buzdítottam őket kanadai állami támogatásra való folyamodványokra, írtam könyveink kiadás alá való rendezéséről, könyvterjesztésről.

Négyéves szolgálatom leforgása alatt négy antológia kötetünk jelent meg, három magyar nyelven, egy angolul. A vártnál nagyobb népszerűsége volt a köteteknek. Az olvasók magukra ismertek bennük, ezért magukénak vallották a kiadványainkat. Ha kissé késve érkezett meg a kiadás Rómából, jöttek a sürgetések még az angol nyelvű könyvesektől, könyvtáraktól, de még az egyetemi irodalmi tanszékektől is. Az első kötetet magunk, a feleségemmel együtt gondoztam, a többit közösen. A tagok 40-40 darabot kaptak, ebből 40 dollárt kellett megtéríteniük a következő kötet finanszírozására. A Rómából nagy faládában érkezett köteteket a feleségemmel rendszereztük, cipeltük a csomagokat a postára. Határtalan lelkesedéssel végezte mindenki a dolgát.

Ez volt Kanadában a multikulturalizmus fénykora. A befogadó ország buzdított bennünket nyelvünk és kultúránk megőrzésére, s kért, hogy járuljunk hozzá a kanadai kulturális élet fejlesztéséhez is. A ’70-es, ’80-as évtizedekben 140 verskötet, több mint 100 regény és kisepikai gyűjtemény jelent meg Kanadában magyar nyelven. Ezt a korszakot nevezzük a kanadai magyar élet fénykorának. Költőink között voltak többen is, mint Tűz Tamás, Fáy Ferenc, Kemenes Géfin László, Vitéz György, Király Ilona, akiket az egyetemes magyar irodalom, a hazaiakkal együtt kanonizált.

Mint könyvtáros és bibliográfus, nekiláttam a könyvtárak és levéltárak, valamint a magyar kultúrotthonok és privát lakások magyarságanyagának felkutatásához, s a dokumentumok felhasználásával a szakbibliográfiák összeállításához. A kanadai földművelési minisztériumban voltam könyvtáros, számos nagy kutatóintézeti könyvtár tartozott a hatáskörömbe szerte az országban, melyeket évenként kétszer is látogattam. Összekötöttem a kellemest a hasznossal. Kiszállásaim alatt felkerestem a városi könyvtárakat, levéltárakat, magyar házakat - adatgyűjtésre.

Tíz évig tartott a gyűjtés, és az első nagy terjedelmű kötet a Reginai Egyetemi kiadó gondozásában Canadian Studies on Hungarians címmel, 1987-ben jelent meg, bevándorlásunk százéves évfordulója alkalmából. A gyűjteménynek nagyszerű fogadtatása volt. Lelkesen írtak róla a könyvtárosi, bibliográfusi szaklapok, de még a nagy napilapok is, példaképül állítva a referens könyvet más etnik csoportok elé. Ezen felbuzdulva, tovább folytattam a munkát, s másik három kiegészítő kötet jelent meg. Nemrég az interneten bóklászva ráakadtam egy tételre, mely arról szól, hogy az amerikai Library of Congress könyvtár felsorolja a világ nagy könyvtárainak a könyvvásárlásait. Köztük az én könyveimet is.

Örömmel vettem, hogy a Canadian Studies on Hungarians című magyarság-bibliográfiám 105 könyvtárban található meg. Ez nem foglalja magában azokat a könyvtárakat, intézményeket és privát egyéneket, akik/amelyek megrendelték, de nem tudatták könyvvételüket. Ugyancsak szép számmal, 196 könyvtárban található meg a hézagpótló kanadai etnik és aboriginál irodalmi bibliográfiám, mely 65 nemzetiség 75 nyelvű irodalmát dolgozza fel. Még az agrártudományi, entomológiai, a növények hidegálló képességét mutató szakbibliográfiáim sorozata is megtalálhatók nagy számban, szerte a világon. Ezek birtokában egyszerű munka volt a magyarságismeret rendszerezése. Az októberi forradalmat követően fellendült Kanadában a magyarságkutatás folyamata. Ebben szerepet játszottak a kanadai magyar kutatók, akik szakterületük feldolgozásába bevonták a magyar értékeket is.

Ehhez már csupán hozzá kellett adnom a kanadai magyar szociográfiai, szociológiai, antropológiai, felekezeti, kulturális egyetemi téziseket és monográfiákat. Egy magyar nyelvű tanulmánysorozatot írtam arról: hogyan látja Kanada a magyarságot (tudományos kutatók - elismeréssel, a regényírók – cinikusan, az enciklopédiák, lexikonok - szintén megbecsüléssel). Tanulmányokat írtam - hogyan látják a magyarok Kanadát. Magyar nyelvű esszéket a kanadai magyar kutatók munkásságáról. Kanadában az ’50-es években indult meg a nagy nemzeti megújhodás. Új egyetemek, főiskolák, kutató-intézetek tucatjai alakultak országszerte. A külföldre szakadt tudósaik kezdtek hazaszivárogni Európából és az USA-ból. Kanadai történészek kezdték megírni Kanada történetét, iskolai tankönyveit, amiket azelőtt amerikai és angliai történészek írtak. Az egyetemek a nemzeti felbuzdulás melegágyává váltak.

A bevándorló kutatókat tárt karokkal fogadták ezek az intézetek. Nem volt olyan egyetem, főiskola, de föderális és tartományi minisztérium sem, ahol magyar tudósok ne dolgoztak volna magas beosztásokban. Volt ott magyar származású címzetes egyetemi matematikus, országos statisztikus, akit Jimmy Carter amerikai elnök kért fel az amerikai statisztikai rendszer felújítására.Magyar erdőmérnökök vezérigazgatói állásokban irányítottak, munkamódszereiket még ma is alkalmazzák országszerte. Mindez bőséges anyagot szolgáltatott a magyarságtudomány rendszerezésére.

Ezeken túlmenően szerepet játszottam számos más területen is. Az antológia-szerkesztés mellett éveken át szerkesztettem a vancouveri Tárogatót, majd a victoriai Szigeti Magyarságot. Meghívott előadó voltam nemzeti ünnepségeinken, irodalmi esteken szerte az országban, néhol, mint Vancouverben és Victoriában négy-öt alkalommal is. Egyetemi tanulmányaim során láttam, hogy nyelvünk sajátosságai miatt mennyire elszigetelt a magyar irodalom. Hazafias érzésektől vezettetve angolra fordítottam magyar könyveket, köztük Rákosy Gergely Óriástök, és Örkény István Tóték című regényeit. Közreműködtem Kenneth McRobbie költővel és egyetemi tanárral Juhász Ferenc verseinek angolra fordításában, mely az Oxford Egyetemi kiadó gondozásában jelent meg.

Kanadai magyar költőtársaim számos versgyűjteményét készítettem kiadás alá. Beszámolókat tartottam tudományos konferenciákon. Hivatásom folytán kapcsolataim voltak az angol nyelvű irodalmi és agrártudományi szerkesztőkkel, így némely antológiában olykor tíz kanadai magyar költő/író szerepelt. A kanadai magyar könyvek, gyűjtemények bibliográfiai adatait megküldtem a havi Canadiana című nemzeti bibliográfiának és magazinoknak. Rendszeres jó viszonyt ápoltam a Multikulturális Minisztériummal, tagja voltam ösztöndíj-bizottságának.

2014-ben nagy változás történt az életemben. Véglegesen hazapatriáltam, hogy ezúttal itthon folytathassam munkásságomat a kanadai magyar irodalom érdekében. Második feleségemmel megalapítottuk a nevemhez fűződő Kanadai Magyar Irodalmi Archívumot, mely egyedülálló, mert van könyvtári, levéltári és muzeológiai anyaga.

Levelezéseim rendszerezése is napirenden van. Az 1957 és 2000 közötti levelezésem, kb. 14 ezer oldalnyi anyag, a Kanadai Országos Levéltárban nyert elhelyezést. Az azt követő részt, (kb. 5000 levelet) hazahoztuk. Most azon dolgozunk a Nemzeti Levéltárral és a Nemzetpolitikai Államtitkársággal, hogy a Kanadában levő részt is elérhetővé tegyük itthon - digitalizált formában. Ez nagy jelentőséggel bír majd, hiszen hat évtized közérdekű levelezésének anyaga magyar és angol nyelven elérhetővé válik majd az érdeklődők számára. Ha ez megtörténik, hozzáférhetővé tesszük 40 évnyi naplómat is.